Megdöbbenve olvashatjuk a hírekben, hogy a kedves megnyilvánulásáról elhíresült – miszerint mindenki annyit ér, amennyit keres – Lázár János frakcióvezető és a roppant aktív, egyébként kiváló polgármester Rogán Antal újabb remek ötletekkel álltak elő. A múlt héten, közösen tartott sajtótájékoztatójukon a települési adóval kapcsolatban Rogán utalt arra, hogy véleményük szerint az önkormányzatok adókivetési szabadságát nem szabad korlátozni.

Rogán Antal az adótörvényekhez szerdán beterjesztett módosító javaslatában indítványozta, hogy kerüljön ki az előterjesztésből a helyi építmény- és telekadó maximális mértéke, amely a forgalmi érték 3 százaléka lehet. Továbbá a képviselő a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyásához kötné a 20 százaléknál nagyobb mértékű adóemelést.

Emellett a javaslat a települési adók esetében szinte minden, az önkormányzatok adóztatási szabadságát akadályozó törvényi korlátot törölne az előterjesztésből. Így hatályon kívül helyezné a telekadó mentességeket és megszüntetné azt a korlátozást, amely szerint a települési adó csökkenti az iparűzési adó összegét.

Ha jövőre a forgalmi érték három százalékára emelkedik, akkor települések által kivetett ingatlanadó, egy 10 milliós lakás esetén adója akár évi 300 000 forint is lehet.

Rogán Antal másik nagy ötlete a 27 százalékos szolidaritási hozzájárulási adó bevezetése. Az új adó alapja a munkabér, amely után személyi jövedelemadó előleget von le a munkaadó, de az adó alapjának el kell érnie a hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százalékát. A jövő évtől az személyi jövedelemadó előleggel egy időben, a munkabér 27 százalékát szociális hozzájárulás címén fizeti be a munkaadó. Az egyéni vállalkozó, az őstermelő és az eva alany vállalkozó pedig maga után fizeti az új adót. Aki már nyugdíjasként vállalkozik, annak nem kell fizetnie, viszont aki munka, vagy tanulás mellett eva-s vállalkozó, annak az eva alap 4 százalékát kell megfizetnie ezen a címen. – Lehet egyébként, hogy az eva megszűnik.

Szóval az utolsó bőrt is le akarják nyúzni az emberekről. Vajon a bársonyszékből miért nem látják, hogy már nincs mit elvenni… - Vagy lehet, hogy nincs ablak az irodán? A luxus verdákon meg – ja persze - sötétített üveg van. A bérből-fizetésből élő embereket már szinte teljesen padlóra küldték és most a magyar kis- és középvállalkozásokat lehetetlenítik el és azokat akiknek nagy százaléka kényszerből választja az egyéni vállalkozási formát. Sorba mennek csődbe a cégek. Nem képesek életben maradni, miközben azt szajkózzák, hogy erősíteni és segíteni kell őket. Lassan beleőrül az ember az adókba. Adó, adó hátán… Nem keres annyit az átlag ember, hogy ezt a saját életszínvonalának teljes leamortizálódása mellett kitermelje. Családok kerülnek kilátástalan helyzetbe. A létbizonytalanság árnyékában, a mérhetetlen megterhelések mellett ingóságaikat és sajnos sok esetben ingatlanukat vesztik el. Az országban nagyobb halálozások száma, mint a születésé. – Ez egy dübörgő gazdaság, egy fejlődést mutató ország? – És emellett ki lehet jelenteni, hogy óriási eredményeket értünk el? Mikor lesz már az, kedves képviselő urak, hogy valóban Magyarországot és a magyar embereket szolgáljátok?